Tojások díszítése, festése

Miért festenek tojást húsvétkor?

Miért festenek tojást húsvétkor?
Tartalom
  1. Hagyomány a kereszténység felemelkedése előtt
  2. Modern változatok
  3. Mit mond a Biblia?
  4. Mit jelentenek a különböző színek?

Szinte mindenki ismeri az olyan finomságokat, mint a húsvéti sütemények, a túrós muffinok és a színes tojások. Hagyományosan nagycsütörtökön készülnek az ünnepi ételek, és egyebek mellett a leendő festékeket főzik. Ugyanakkor nem mindenki tudja, hogy miért festik ugyanazokat a tojásokat ezen a jeles napon minden hívő számára, és honnan ered ez a hagyomány. Érdemes megjegyezni, hogy a vallási kontextuson kívül mély történelmi gyökerei vannak.

Hagyomány a kereszténység felemelkedése előtt

Sokan tévesen azt hiszik, hogy a tojásfestés egy húsvéti hagyomány, amely Krisztus feltámadásával kezdődött. A valóságban azonban ez nem teljesen felel meg a valóságnak. Ezeknek az ősi élelmiszereknek a festése a megadott időpontnál jóval korábban jelent meg, és kezdetben nem jelentett semmilyen ünnepet.

Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb nép mítoszaiban a tojást mindig is az élet eredetével társították. Valami új forrásának szimbóluma volt. Például keleten azt hitték, hogy a tojás volt az életformák tárháza és a világ alapja, amikor káosz uralkodott benne. Ugyanakkor a héját tűz hevítette, aminek köszönhetően végül megszületett a Panu lény.

Kívül, az ókorban a tojást a nap szimbólumaként fogták fel, amely a tavasz beköszöntével meleget, fényt és örömet is hoz. Az isteneknek ajándékozták, és az újév első napjaiban is ajándékozták a hozzájuk legközelebb állóknak születésnapjuk alkalmából. A tehetősebb és tehetősebb emberek egyébként nemesfémből készült tojást rendeltek maguknak.

A régészek és kutatók a kapott adatok alapján be tudták bizonyítani, hogy még 60 000 évvel ezelőtt is különböző színekre festették a tojásokat. Az igazság kedvéért meg kell jegyezni, hogy struccok voltak. Igaz, az élelmiszerekkel végzett ilyen manipulációk célja még nem teljesen tisztázott. Az egyik változat szerint néhány pogány szertartásról beszélünk.

És az is bebizonyosodott, hogy a tojásokat festették, többek között az ókori egyiptomiak, rómaiak, perzsák és görögök is.

Rómában a hagyomány Marcus Aurelius születésével kezdődött. Egy jól ismert legenda szerint közvetlenül a leendő császár születése előtt édesanyja csirkéje szokatlan tojást tojott. Különlegessége abban rejlett, hogy fehér volt, de teljesen vörös foltokkal borította. Ezt a jelet szerencsés ómennek tekintették, majd elkezdték festeni a csirketojásokat és ajándékba adni.

A szlávok létrehozták az első krashenkit, a tavasz érkezését ünnepelve, miután a természet felébredt a hosszú téli álomból. Érdemes megjegyezni, hogy számukra, akárcsak a pogányok számára, maguk a tojások különleges jelentéssel bírtak, és az élet eredetét szimbolizálták. Ebben az esetben a héj külső gátként szolgált. Ha már a keresztény hagyományról beszélünk, akkor érdemes felidézni, hogy a festékek első említése a Kr.u. X. századból származik. Jelzik, hogy az istentisztelet után a papok kiosztották a plébánosoknak.

Modern változatok

Jelenleg a tojásfestés kizárólag húsvéti szokás. Ugyanakkor történészek és más tudósok a kereszténység kialakulásához közvetlenül kapcsolódó változatok elemzésével próbálják megmagyarázni annak eredetét. Három fő elmélet létezik, amelyek szerint az emberek elkezdtek festékeket készíteni.

  1. Kezdetben a tojás az Úr sírját jelképezte. Érdemes felidézni, hogy akkoriban a halottakat gyakran barlangokba temették el, amelyek bejáratát nehéz és masszív kövekkel zárták le. Jézus temetkezési helye pontosan így nézett ki, a bejáratnál pedig egy hatalmas sziklatömb volt, amely külsőleg egy tojásra emlékeztet. Egyes kutatók szerint ez volt az oka a leírt termékhez, majd később a húsvéti finomsághoz való különleges hozzáállásnak.

  2. Szűz Mária különböző színekre festett tojásokkal vendégelte meg az újszülött Jézust, vagyis játéknak használtam őket. Ezt a verziót megerősíti az a hiedelem, hogy a festett nők voltak a kis Krisztus kedvenc játékai.

  3. Egykor a főtt tojás volt az első fogás, amelyet a nagyböjt vége után szolgáltak fel.

Nem titok, hogy a böjtöt ma már nem tartják be olyan szigorúan, mint korábban, amikor nem fogyasztottak húst, tejtermékeket és tojást. Előreláthatólag egy ilyen meglehetősen hosszú időszak alatt ezek a termékek nagy mennyiségben halmozódtak fel. És ez nem meglepő, mivel a csirkék továbbra is rohantak.

A tojások szétválasztása érdekében, figyelembe véve azok frissességét, a főzés során színezékeket adtak hozzá, ezért már az ünnepi asztalra is kerültek színezékek.

Ha elmélyül ezekben az elméletekben, megértheti, hogy mindegyiknek létjogosultsága van, és így vagy úgy befolyásolhatja a kérdéses hagyomány kialakulását. Most már csak sejteni lehet, hogy a tényezők közül melyik volt a legnagyobb hatással. Ugyanakkor magabiztosan megállapíthatjuk, hogy a színes tojások értékei különböző időpontokban jelentősen eltérhetnek egymástól.

Mit mond a Biblia?

Kezdetben meg kell jegyezni, hogy a kereszténységben és különösen az ortodoxiában a leírt szokás a szentség szimbóluma. Éppen ezért ezt a hagyományt mindenki betartja, aki a hit hordozójának tartja magát. Mellesleg, a 13. századi egyházi törvényekben megjegyzik, hogy az apát megbünteti azt a szerzetest, aki húsvét vasárnapján nem eszik festett tojást. Az ilyen jogsértést a hagyomány megkérdőjelezésére irányuló kísérletként értelmezték, bár nem szándékosan.

Természetesen, nincs okunk elutasítani a különböző országok történetének tanulmányozásán alapuló elméleteket. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a bibliai változatot sem, hogy mihez kapcsolódik a hagyomány és honnan származik, ami alátámasztja a festékek különleges jelentését. És ebben az esetben arról beszélünk, hogy a szokás Mária Magdolnához kapcsolódik, aki, mint tudod, Jézus követője volt.

Miután megismerte Krisztus feltámadását, úgy döntött, hogy ezt az üzenetet nemcsak a hétköznapi embereknek, hanem Tiberius császárnak is továbbítja. Az uralkodóval szembefordulva az akkori szokások szerint Máriának valami ajándékot kellett átadnia neki. Ekkor azonban semmi értéke nem volt nála, csak egy csirketojás. Ezt adta Tiberiusnak, elmesélve a feltámadás hírét. A császár azonban nem hitt a nőnek, sőt nevetségessé tette azt a kijelentést, hogy egy elhunyt személy visszatérhet az életbe.

Az uralkodó rámutatott, hogy a feltámadás esélye ugyanakkora, mint ahogy a neki bemutatott tojások pirosra váltanak. Tiberius e szavai után valóságos csoda történt, mert mindenki szeme láttára vörös lett a kezében tartott ajándék. Ez természetesen okot adott arra, hogy ne kérdőjelezzük meg Magdolna szavait. Úgy tartják, hogy így jelent meg magának Krisztus feltámadásának és a húsvét ünnepének egyik legfényesebb szimbóluma.

Érdemes megemlíteni a szokást is, hogy mindenképpen harcoljunk a festékekkel. Manapság különböző elméletek léteznek arról, hogyan jelent meg ez a hagyomány, és miért szokás így feltörni a tojásokat.

  1. Egyfajta verseny a jó és a rossz harcának szimbóluma.

  2. Korábban a leírt ünnepen csókolózás tilalom volt, így az emberek mintegy köszöntötték egymást.

  3. Vallási szempontból az Úr sírját jelképező tojásverés segít abban, hogy Jézus gyorsabban kikerüljön onnan, vagyis feltámadjon.

Mit jelentenek a különböző színek?

Még ha röviden is tanulmányoztuk a húsvéti asztal megfontolt elemének színezésének hagyományát és magának az ünnepnek szerves részét, érdemes megjegyezni, hogy a skarlát és a bíbor tojás mindig is hagyományos volt. Itt érdemes az árnyalatválasztás két kulcsváltozatára összpontosítani.

  1. Az első színezékek létrehozásakor előre láthatóan kizárólag természetes festékeket használtak, mivel a mesterséges analógok természetesen egyszerűen nem léteztek akkoriban. És akkor az egyik fő eszköz a hagymahéj volt.

  2. Azért találták ki, hogy a húsvéti tojásokat pirosra festsék, mert ez Jézus kereszten az emberek megmentéséért kiontott vérét szimbolizálta.

Ma különféle árnyalatú festékeket láthat. Ezen kívül kézzel festettek és mindenféle díszítőelemmel díszítettek. Ebben az esetben a színek jelentése a következő.

  • Piros - örök élet és a Megváltó vére, amelyet az emberiségért ontottak.

  • A barna a termékenység és a jólét szimbóluma.

  • A narancs mókás.

  • A sárga a Naphoz kapcsolódó szín.

  • A kék a mennyország jele és az angyalok lakhelye.

  • A zöld az egészség és az ébredő tavaszi természet szimbóluma.

Összefoglalva, fontos megjegyezni, hogy az összes leírt keresztény hagyomány nemcsak az ortodoxok számára releváns. A húsvéti szokásokat a katolikusok is betartják. Húsvétra tojást is festenek, különféle mintákkal díszítik. Ezenkívül népszerűek a csokoládé finomságokkal, amelyek a nagy ünnep e hagyományos szimbólumaként készülnek.

nincs hozzászólás

Divat

a szépség

Ház